Újra egy kis választási matematika
2019. 04. 20. 15:37

2014 nyarán egy számokkal kellőképpen alátámasztott cikkben leírtam, hogy a 2014 tavaszi választási eredmények alapján mire lehet számítani az októberi voksoláson. Most igyekszem ismét valami hasonlóval megpróbálkozni, és kicsit spekulálni azon, mit is hozhat az ősz.

Jelen cikk apropóját két dolog adja.

Egyrészt csütörtökön bejelentést tettek az Esztergomban tagokkal, szervezettel, vagy mindkettővel rendelkező pártok és több civil egyesület arról, hogy megjött az eszük, és közös támogatásukat bíró jelöltek várhatóak ősszel. Az egyik ilyen szervezet a Márki-Zay Péter nevéhez köthető Mindenki Magyarországa Mozgalom (azért így írom ki, mert valaki már kérdezte, hogy mi ez, és amikor így mondtam neki, akkor már tudta), melynek a helyi koordinátoraként jóideje személyem jár el.

Másrészt Bejó Gábor az IGOM facebook oldalára kitett egy igen/nem szavazást arra vonatkozóan, hogy az "ellenzéki összefogás" sikerrel hódíthatja-e el a Fidesztől Esztergomot. Számok és legalább egy felszínes elemzés nélkül a szavazás sajnos nem több egy lájkvadász facebook posztnál - aki viszont mégis szeretne úgy rányomni valamelyik opcióra, hogy legalább a számokkal tisztában van, annak javaslom, hogy mindenképp olvasson most tovább.

2014

2014-ben a következőket állítottam az akkori tavaszi számok alapján:

  • Ha csak két fajsúlyos jelölt lenne a polgármesteri székért, a Fidesz veszítene
  • Annak a valószinűsége, hogy ez a helyzet előálljon közel 0
  • Ezt inkább idézem: "Bármilyen ellenzéki összefogás csak a Jobbikos szavazókkal együtt hozhat eredményt és csak úgy, ha semmilyen módon nem köthető a baloldali pártokhoz. Magyarul, ha valóban képes lenne független, lokálpatrióta mozgalomként megjelenni és mindezt hitelesen felvállalni."

2014 tavaszán így néztek ki a pártokra leadott szavazatok a városban:

  • Fidesz: 7503
  • Jobbik + MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP + LMP: 7742

Az ellenzék szavazóinak száma magasabb volt, mint a Fideszé, mégis a megosztottságot és az egyéni politikai ambíciókat a Fidesz tudta kihasználni és ősszel elvitt mindent a választáson, ami csak elvihető volt. 

2014 októbere:

  • Fidesz: 5076
  • Vállalkozók pártja: 876 
  • Független jelöltek: 2054
  • Jobbik+LMP+EVT+HEE: 3589

A polgármesterválasztás számai:

  • Fidesz: 5501
  • Jobbik: 621
  • EVT (MSZP): 126
  • Független jelöltek: 5488

Az első amit a számok láttán felismerhetünk az az, hogy a jelenlegi fideszes képviselőtestület tagjai túlzottan nem mozgatták meg a Fidesz szavazóit: a potenciális 7500 fidesz szavazóból csak 5076 húzta be a párt jelöltjeire az x-et. Ez  mondjuk még így is sokkal jobb arány, mint 2010-ben, amikor 4838 személy szavazott a 10 körzetben a Fidesz jelöltjeire abból a 8643-ból, aki tavasszal a Fideszre szavazott a pártlistán. 2014-ben Esztergomot egyszerűen nem érdekelte az önkormányzati választás. Sokan, akiket 2010-ben a polgármesteri szék megszerzéséért létrehozott, pártok fölötti összefogás elvitt szavazni egyszerűen otthon maradtak látva a megosztottságot. Nagyon rossz üzenete volt annak, hogy a független polgármesterjelölttel szemben a korábban őt támogató pártok, sőt egykori kampánystáb-vezetője is elindult.

2018

2018 tavaszán így néztek ki a pártokra leadott szavazatok számai a városban:

  • Fidesz: 7881
  • Jobbik + MSZP-P + DK + LMP + Momentum: 8953

Gondolom ezen a ponton most sokan megdöbbennek, de ettől még ezek a számok jönnek ki bárkinek, aki összeadja a tavaszi listás szavazatok számait. Több, mint egy ezressel többen szavaztak Esztergomban az ellenzék pártjaira, mint a Fideszre. 

Mi várható 2019 őszére?

A pártok és a helyi politikát alakítani akaró szervezetek 2019 tavaszára elvégezték a "házi feladatukat". Úgy megyünk bele az idei önkormányzati választási kampányba, hogy mindenkinek lényegében egy döntést kell majd meghoznia:

  • folytatódjon Esztergom egy párthoz köthető 20 éves lejtmenete,
  • vagy próbáljunk valami új úton elindulni

Milyen úton? Azon városok útján, melyeknek bár nem kormánypárti a vezetése, a forrásaikkal, adóbevételeikkel mégis jobban, ügyesebben, a polgáraik nagyobb örömére tudnak gazdálkodni, mert az 50 forintba kerülő radírt nem 250 forintért vásárolják meg 150 forint EU (brüsszeli) támogatással egy felcsúti papír- és írószerbolttól.