Két évtizeddel ezelőtt, 1999 novemberében került hatalomra Esztergomban a Fidesz. Ezt a húsz évet a be nem váltott ígéretek, a gyarapodásnak hazudott rombolás és eladósítás, a megújulásnak nevezett semmilyenség és az állandó civakodás jellemezte.
Elindult az Esztergom Városi Konzultáció, melyben a 2019-es önkormányzati választásokon induló egyesület a város lakosságához fordul, hogy feltérképezze azokat a problémákat, véleményeket és elképzeléseket, amelyek alapjául szolgálnak majd az egyesület választási programjának és jövőbeli munkatervének.
Esztergom mindig is híres volt az álmokról, a merész tervekről – csak épp azt nem kérdezte meg soha senki, hogy ezeket a merész álmokat, terveket szeretnék-e egyáltalán a város lakosai. A kérdés mindig vagy a Városházán, vagy a pártközpontokban vetődött fel, és általában ott is dőlt el: akár a történelmi belváros lerombolásáról és újjáépítéséről, akár az iskolák okán kapott pénzből való fürdőépítésről, akár az átgondolatlan turisztikai fejlesztésekről volt szó.
Nagyjából három egész hónap van hátra az önkormányzati választásokig. Még nem indult be a kampány, de esztergomiak egyre bővülő csoportjával már komolyan készülünk a következő hetekre.
Így hangzik a kérdés az IGOM falán: "2019. októberét írjuk, Te vagy Esztergom újonnan megválasztott polgármestere. Első munkanapodon mihez fognál neki először? Mi az amit legsürgősebben meg szeretnél oldani? Mivel mindenkinek csak 24 óra egy nap, így maximum 3 feladatot írj le!"
Hiszem, hogy a családok és gyermekeink jelentik a város jövőjét. Az elmúlt öt évben azonban Esztergom semmit nem tett a fiatalokért és a családokért. Hiába hozott létre a kormányzat olyan programokat, mint a CSOK, hiába ad ma hitelgaranciát a gyermekvállalás előtt álló fiatal házasoknak - Esztergomban ezeket a programokat nagyon nehéz kihasználni.
Sajtóközlemény: 2019. június 17.-én, 30 évvel a rendszerváltást követően, hivatalosan is bemutatkozott a választópolgárok számára Cserép János független polgármester-jelölt és csapata.
Ki lehet forgatni azt, ha valaki Esztergomot egy fához, vezetőit pedig egy gondatlan kertészhez hasonlítja, de ettől még tény és való: nem a város gazdagodik abból a pénzből, amit mi esztergomiak, magánszemélyek és vállalkozók évente beteszünk a közösbe.
Petőfi Sándor: EGY GONDOLAT BÁNT ENGEMET...
Egy gondolat bánt engemet:
Ágyban, párnák közt halni meg!
Lassan hervadni el, mint a virág,
Amelyen titkos féreg foga rág;
Egy dolog már biztos: ősztől egy új nemzedék veszi át Esztergom jövőjének alakítását. A rendszerváltás után felnőtté érettek generációja, akiknek már semmilyen módon nincs pártállami múltjuk.
Tavaly decemberben egy kiáltványt fogalmaztam meg a közigazgatási bíróságokról szóló törvény államfői aláírása ellen. Áder János golyóstolla azonban gyorsabb volt, mint a miénk: mire feladtuk a levelet amit az esztergomi közélet sok szereplője aláírt, már alá lett írva a törvény. De fél év sem telt el, külső nyomás hatására a kormányzat máris visszavonja a jogszabályt.
Szeretnék most egy kicsit a fontos dolgokról beszélni.
Nem hiszem, hogy az erőszak és mások fenyegetése része lehet a politikának. Ezért is volt döbbenetes ma reggel, amikor a Belvárosi Óvoda előtt rám támadt a Fidesz 2014-es dorogi polgármesterjelöltje, az önkormányzati tulajdonú Zöld Út Kft. és Eszköz Kft. ügyvezetője.
Kaptam egy olyan visszajelzést egy régi jóbaráttól a pénteki bejelentés után, hogy hibát követtem el, amiért az ellenzéki pártokkal közös történetbe keveredtem: jobb lenne, ha a helyi ügyekben a helyiek, azaz civil szervezetek, civilek döntenének, a pártok pedig maradnának a háttérben, részvételük legfeljebb arra korlátozódna, hogy a civilek által jelölteket támogassák, ha úgy látják, hogy a programja, a személye elfogadható, támogatható számukra.
2014 nyarán egy számokkal kellőképpen alátámasztott cikkben leírtam, hogy a 2014 tavaszi választási eredmények alapján mire lehet számítani az októberi voksoláson. Most igyekszem ismét valami hasonlóval megpróbálkozni, és kicsit spekulálni azon, mit is hozhat az ősz.
Tézis: lokálpatrióta fordulatra van szüksége Esztergomnak 2019 őszén.
Arra kellett rájönnöm, hogy mennyire kevesen értik azt, hogy odafönt nem egyszerűen hazaviszik a közpénzeket és elássák a szántóföldön, mint tette azt a drogból szerzett dollármilliárdjaival Pablo Escobar Kolumbiában, hanem egészen konkrétan megveszik belőle a fél vidéki Magyarországot.
Nem fogom linkelni az előterjesztést a város honlapjáról, de azért szeretném jelezni, hogy nagyon ráférne az illetékesekre most már egy GDPR tanfolyam.
Emlékszem egy győri bírósági tárgyalásra, ahol az akkor épp a Strigoniumot vezető volt alpolgármester, Knapp János Pál azt vágta a fejemhez, hogy a Szent István Gimnázium legendás "diáklázadóinak" egyike, Borz Gergely az én alkalmazottam. Már nem teljesen világos, hogy mit is akart ezzel bizonyítani, illetve miért volt ez neki olyan fontos 2011-2012 környékén, de mégis, a tegnapi napon, az Átlátszó cikkét olvasva ez az intermezzo jutott az eszembe.