5 év távlatából érdemes talán most kicsit visszaidézni pár dolgot annak tükrében hogy cirka fél évig a Momentum tagja voltam 2017 nyara/ősze és 2018 februárja között. Ez az első pár hónapban ígéretesnek látszó politikai alakzat azóta sem volt képes beteljesíteni azt a potenciált, amit az első időkben sokan bele láttak, pedig tehetséges fiatalból nem volt hiány sem az alapítók, sem a tagok között. Volt egy akkor még nem teljesen érzelemmentes írásom 2018 közepén (majd linkelem kommentben, hogy ne tolja szét a posztot).
A Fidesz nem tud megszorítani. Igazából sose kellett neki, ezért a vakfoltjában van teljesen az, hogy ezt hogyan is kell csinálni. Egyszerűen nem értenek hozzá.
Eltelt lassan két hónap azóta, hogy Magyarország újraválasztotta Orbán Viktort miniszterelnökké, amely eseményt valamiért parlamenti választásoknak álcázunk, pedig valójában a kutyát nem érdekelte most sem, hogy a parlamentben kik, mik, hogyan, miért, meg egyáltalán minek kerülnek be a következő négy évre.
Az elmúlt hónapok választási kampányában csak az ellenzékről volt szó. Semmit se tudtunk meg arról, hogy győzelme esetén a Fidesz mit is akar pontosan csinálni az országgal, erről egy szó nem hangzott el hónapokon át.
A Fidesz taktikája az ellenzék összefogása ellen rém egyszerű és semmi új nincs benne, láttuk már működni többször, több helyen.
Még Meggyes Tamás polgármestersége idején, az akkori helyi építési szabályzat előkészítéséhez készült emlékeim szerint egy mérnöki anyag, amiben le volt írva, hogy a hegyvidéki utcaszerkezet módosításával ki lehetne alakítani egy olyan városszerkezetet, ami többek közt enyhíteni tudná a nagy esőzések villámárvizeinek problémáját is a városban.
Két évtizeddel ezelőtt, 1999 novemberében került hatalomra Esztergomban a Fidesz. Ezt a húsz évet a be nem váltott ígéretek, a gyarapodásnak hazudott rombolás és eladósítás, a megújulásnak nevezett semmilyenség és az állandó civakodás jellemezte.
Nagyjából három egész hónap van hátra az önkormányzati választásokig. Még nem indult be a kampány, de esztergomiak egyre bővülő csoportjával már komolyan készülünk a következő hetekre.
Így hangzik a kérdés az IGOM falán: "2019. októberét írjuk, Te vagy Esztergom újonnan megválasztott polgármestere. Első munkanapodon mihez fognál neki először? Mi az amit legsürgősebben meg szeretnél oldani? Mivel mindenkinek csak 24 óra egy nap, így maximum 3 feladatot írj le!"
Hiszem, hogy a családok és gyermekeink jelentik a város jövőjét. Az elmúlt öt évben azonban Esztergom semmit nem tett a fiatalokért és a családokért. Hiába hozott létre a kormányzat olyan programokat, mint a CSOK, hiába ad ma hitelgaranciát a gyermekvállalás előtt álló fiatal házasoknak - Esztergomban ezeket a programokat nagyon nehéz kihasználni.
Ki lehet forgatni azt, ha valaki Esztergomot egy fához, vezetőit pedig egy gondatlan kertészhez hasonlítja, de ettől még tény és való: nem a város gazdagodik abból a pénzből, amit mi esztergomiak, magánszemélyek és vállalkozók évente beteszünk a közösbe.
Egy dolog már biztos: ősztől egy új nemzedék veszi át Esztergom jövőjének alakítását. A rendszerváltás után felnőtté érettek generációja, akiknek már semmilyen módon nincs pártállami múltjuk.
Tavaly decemberben egy kiáltványt fogalmaztam meg a közigazgatási bíróságokról szóló törvény államfői aláírása ellen. Áder János golyóstolla azonban gyorsabb volt, mint a miénk: mire feladtuk a levelet amit az esztergomi közélet sok szereplője aláírt, már alá lett írva a törvény. De fél év sem telt el, külső nyomás hatására a kormányzat máris visszavonja a jogszabályt.
Szeretnék most egy kicsit a fontos dolgokról beszélni.
Nem hiszem, hogy az erőszak és mások fenyegetése része lehet a politikának. Ezért is volt döbbenetes ma reggel, amikor a Belvárosi Óvoda előtt rám támadt a Fidesz 2014-es dorogi polgármesterjelöltje, az önkormányzati tulajdonú Zöld Út Kft. és Eszköz Kft. ügyvezetője.
Kaptam egy olyan visszajelzést egy régi jóbaráttól a pénteki bejelentés után, hogy hibát követtem el, amiért az ellenzéki pártokkal közös történetbe keveredtem: jobb lenne, ha a helyi ügyekben a helyiek, azaz civil szervezetek, civilek döntenének, a pártok pedig maradnának a háttérben, részvételük legfeljebb arra korlátozódna, hogy a civilek által jelölteket támogassák, ha úgy látják, hogy a programja, a személye elfogadható, támogatható számukra.
2014 nyarán egy számokkal kellőképpen alátámasztott cikkben leírtam, hogy a 2014 tavaszi választási eredmények alapján mire lehet számítani az októberi voksoláson. Most igyekszem ismét valami hasonlóval megpróbálkozni, és kicsit spekulálni azon, mit is hozhat az ősz.
Tézis: lokálpatrióta fordulatra van szüksége Esztergomnak 2019 őszén.
Arra kellett rájönnöm, hogy mennyire kevesen értik azt, hogy odafönt nem egyszerűen hazaviszik a közpénzeket és elássák a szántóföldön, mint tette azt a drogból szerzett dollármilliárdjaival Pablo Escobar Kolumbiában, hanem egészen konkrétan megveszik belőle a fél vidéki Magyarországot.
Nem fogom linkelni az előterjesztést a város honlapjáról, de azért szeretném jelezni, hogy nagyon ráférne az illetékesekre most már egy GDPR tanfolyam.